Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

155 donai miatt, hanem főleg azon tekintetből küldte le királyi biztosul, s a május 27-re hihirdetett temesvári Gyűlés yezetésére Alladalmi Biztosul nevezte ki, mi szerint családnevének a szerbek között birt tiszteletében és népszerűségében a kibékités biztos eszközeit létezni gondolta. Ez eszmével öszvehangzásban működni teliát kötelessége volt a Biztosnak s ő majd a szigor szabályait használta, majd a lecsillapitás reményét tanúsítá működéseiben melly két külömböző álláspont kölcsönösen rontotta egymást. Az elkerülhetlenné lett büntetések végrehajtása távoztatá fcőlle a lázadás le csillapítására hathatott tekintélyes egyéneit a mozgalomnak; viszont az ezek megnyerésére törekvés, hatalmának súlyát lankasztotta. Az ő eljárását tehát a kormány rendszerének kifolyásául tekintvén, azt ezen a »kormány eljárása « szinét viselő czikkelyben fogjuk előterjeszteni. 10. §. Csernovics megtévén a tiszán túli részeken a rend fentartás szükséges szabályait Május 9-én Újvidékre jött. s ott az egész lakosság által ünnepélyes hódolati nyilatkozványokkal fogadtatott. Rendkívüli hatalommal felruháztatása nem csak névszerint. hanem tettleg is mutatkozott külömbség nélkül polgári és katonai hatóságok irányában felvett állásából, s azokhoz intézett rendelkezéseiből. A magyar érzelműek örvendettek az ország képviselőjét hatalmasnak látni ép azon helyen, honnan a magyar ügy ellen legtöbb ármány keletkezett, s e jelenetben a tornyosult veszélyek eloszlatását biztosítva lenni remélitek. A szerb mozgalom emberei megilletődtek a magyar hatalomnak mintegy tűzhelyökre varázslása által. Meg ijjedtségből eleinte, majd kiszámított cselből a magyar királyi Biztos iránt személyes alázatosságot mutattak, s az ügy békés megoldására nézve buzgó óhajtásokat tolmácsolták. Nem lévén rejtély előttök, hogy a magyar kormány a kiküldött királyi Biztos működésének sikere iránti bizodalmában nagy részt az ő személyes tekintélyére a szerbeknél támaszkodik, ezen körülménynél fogva azzal kecsegtették magokat, hogy vagy a kibékülés ígérete árán vagy a magyar kormány szándékain túli engedményeket csikarnak ki tőlle, vagy legalább feltartóztatják őt hatalmát a mozgalom minden jelenségeinök elfojtására rögtön fordítani. Ármányaik, őt az elébe