Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

Előszó

XIV ál-útlevéllel jutott el az önkényuralom hatalmi körén kívül eső külföldre. Ezen bujdosása közben írta meg a jelen mű har­madik részét képező emlékiratát. Somon kezdé meg; 1849. évi september 8-án s folytatva írta Vámos­Atyán és Bánfalván. Az utolsó ívet Bánfalván — Borsodmegyében írta 1850. évi február 12-ki kelettel. Kimenekülvén a külföldre, majd Francziaország­ban, majd Svaiczban, végül pedig Angliában tartóz­kodott. A jelen mű első részét képező emlékiratát mely az 1847/8. évi országgyűlést tárgyazza, Párisban írta 1851. évi július 1-én. Az emlékiratok második részét képező szerb láza­dás történetének írását, hogy hol és mikor kezdte meg, a kézirat nem tünteti fel; azonban a szerb lázadás történetének második fejezeténél fel van jegyezve: Genf, Septemb. 8. 1854.; mig a szerb lázadás történe­tének Ill-ik fejezetét tárgyazó kéziraton következő fel­jegyzése olvasható: »ezen fejezet kidolgozását kezdtem Nov. 17. 1855. és elvégeztem Január 3-án 1850. Lon­donban, aztán letisztáztam«. A szerb lázadás történetét tárgyazó emlékiratát átadta Horváth Mihálynak, egyes adatok felhasználása végett; erre enged legalább következtetni azon körül­mény, hogy Vukovies kéziratából egyes helyek, mon­datok, sőt esemény leírások szórni szóra előfordulnak Horváth Mihálynak a szabadságharez történetéről írt nagy művében, mely helyek Vukovies kéziratában mindenütt irónnal vannak megjelölve. Ezen körülmény sem Horváth Mihály nagy mű­nek, sem Vukovies Sebő emlékiratainak értékét nem kisebbíti; mert kétséget kizárólag a szerb lázadás ere-

Next

/
Thumbnails
Contents