Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - VII. A ministerium kinevezésétől a ministeriális törvény királyi elfogadásáig történt nevezetesebb dolgok
108 szövésében részvételről vádolt. Ez emberek — mondá — nem gondolnak az austriai ház jövőjével, nem a polgárvérrel, melly illy eljárás után patakokban folyhat, nem kímélik a pietás nymbusát, mellynek a királyi név — és királyi szó körül lengeni kell. Lelkében megbotránkozik, midőn látja, hogy most is, midőn az adott királyi szó szerint a Fejedelemnek más tanácsadója nem lehet, mint a kinevezett felelős minister Batthiány, még folyvást Jjajos Főherczeg, kinek a magyar dolgokra semmi törvényes befolyása nincs, mert nem ül a thronon, nem koronaörökös, nem Nádor, — s meg Windischgrátzek, Hardigok, Apponyi, Jósika, Virkner s. a. t. ártalmas 1 lefolyásukat gyakorolják. A szónoknak reménye van, hogy a Nádor adott szavát a legrövidebb idő alatt beváltja, de ha ez nem történik, ám vessenek számot magokkal, kik e dolognak okozói voltak. E jogos fenyegetés a ház visszhangjával találkozott. Bernáth a pesti követ felindulásában osztozik, de az úrbéri tárgyban általa javasolt manifestumot nem fogadta el, kérve sem akarván a népet arra szóllitani fel hogy még ezentúl robotoljon. Ez el is maradt. Mások a királyi válaszok alatt aláirva volt Zsedényi referendariust kérdőre vonatni, s arra szoríttatni kérték, hogy e cselszövény tanácsadóit nevezze meg. Ez nem fogadtatott el. Zsedényi népszerű volt, s a nagy többség azon meggyőződésben élt rólla, hogy ez eljárásában akaratlan eszközül használtatott. — A határozatok még az nap küldettek át a főrendekhez. A ministerialis leiratra nézve, a nemzet képviselői a már adott királyi szó minden nyirbálását, a nemzet és királyi szék irányában űzött vakmerő játéknak nyilatkoztatták. S bízván a Nádor közbenjárásában, mellynek sikeréhez saját állását kötötte, és abban, hogy a király akaratán győzelmet nem veendnek olly egyének, kiknek az ország sorsa felett intézkedni jogát el nem ismerik, az ügy helyreállítását a legrövidebb idő alatt elvárják. Az úrbéri viszonyok megszüntetésére nézve a ház röviden kinyilatkoztatta, hogy azt már befejezett ténynek tekinti, s további tanácskozásnak szükségét nem találja. A rettenetes benyomásnak, mellyet a királyi válaszok az országban okozandók valának, kissebbitésére, elhatároztatott, hogy az íveken, mellyekkel azok közzé tétetnek, egyszersmind az országgyűlés határo*