Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VII. A ministerium kinevezésétől a ministeriális törvény királyi elfogadásáig történt nevezetesebb dolgok

107 E királyi válaszok felolvasása után Batthiány nyomban szót emelt, s a ministerium irántira kijelenté, hogy az sem a nemzet törvényes jogainak, sem a történtek után az országgyűlés várakozásának nem felel meg. Kéri a Nádort, hogy e királyi válasz ollyképi átalakítását eszközölje, hogy a királynak szava, mellyel Magyarországnak független felelős ministeriumot adott, beváltassék. Mi ha nem történnék meg, határozottan kinyilatkoztatja, mind saját mind felterjesztett társai nevében, hogy a ministerséget el nem vállalhatják. A Nádor férfiasan válaszolt. E komoly és nagyszerű pillanatban — úgymond — Magyarország sorsa döntetik el. Kéri a ministereket, hogy most le ne mondjanak. Ünnepélyes szavát adja, hogy a ministerek által felteendő észrevételeket nem csak 0 Felségének előterjeszteni, hanem keresztül vinni is fogja, és attól, ha kell, állását függővé teszi. A Nádor e nyilatkozatához Batthiány a ministerium állását is kötötte. A Nádor magaviselete enyhületként szállott a felhabzott kedélyekre. Kiki meggyőződött, hogy az ármány, melly e királyi válaszokat létrehozta, nem lehet egyébb, mint a haldokló absolutismusnak mérges vonaglása, s a Nádor erélyes szavai s rideg csatlakozása az ország ügyéhez, biztositékul tekintettek arra nézve, hogy a Camarilla cselszövényei rövid időn szét lesznek szaggatva. Atvitetvén a királyi válaszok az alsó házba, ott szokás szerint újra felolvastattak. E szokás, ha valaha, most keserű szükségnek mutatkozott. Kinos volt hallani még egyszer a vészterhes királyi nyilatkozványokat, mellyek egyszeri felolvasása a keblek felrázására elegendő vala. Kossuth a nemzet bizodalmának tudatában dörgő beszédet tartott a camarillának e szerencsétlen műve fölött. Az úrbéri leiratra nézve kijelentette, hogy miután a jobbágyi terhek megszüntetése a királyi leiratban már elfogadva van, ő a tettleg beállható nehézségek rémképeinek eloszlatása miatt uj tárgyallásba bebocsátkozni nem akar, s azon terheket visszavonhatlanul megszüntetteknek nyilatkoztatja. Attól azonban nem idegen, hogy egy manifestum által a nép jó érzéseire és hazafiságára hivatkozás történjék és az megkéressék, hogy a földeket a folyó évben miveletlenűl ne hagyja. A másik leirat jellemzésébe bocsátkozván, nem kímélt senkit, kit a nemzet haragos gyanúja e váratlan csel