Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

Előszó

rx sérelmek miatt tartott fényes szónoklatok örökké dicsteljes napjait jelzik a megyék életének! Vukovicsot szónoki fényes tehetsége csakhamar Teniesvarmegye első rangú szónokai sorába emelé, és ezen idő óta politikai életét Temesvármegye közéletével egybeforrva látjuk. Temesvármegye termében látták őt kortársai észszel, szónoki nagy tehetségének egész erejével küzdeni azon magasztos eszmék diadalra emelésében, melyek mint villamfolyam futották be a korhadt Európa testét, s melyek Magyarországban is egy bekövetkezett nagyszerű rázkódásnak előhírnökei voltak. A nép és közönség szeretete és ragaszkodásának folytonos nyilvánulása s a megye kegyelése mellett emelkedett Vukovics a tisztviselői pályán, melyen tántoríthatlan igazság — a nép iránti őszinte, csaknem atyai szeretet; az annyira divergens érdekeknek igazságos méltánylása és tapintatosság jellemzé. így látjuk előbb mint tiszteletbeli aljegyzőt, majd alügyészt, — később a temesi járás I. kerületében mint szolgabírót, majd mint ezen kerület főszolgabiráját, végül 1848-ban, báró Ambrózy György leköszönése folytán, mint Temesvármegye első alispánját. Vukovics Sebő közéletének ez legragyogóbb szaka. Az akkori viszonyok közepett egy Vukovicsnak lángoló honszerelme, az ő kétségbeesést nem ismerő erős hite, vasakarata s a szabadság iránti csaknem példátlan imádata volt szükséges ahhoz, hogy a széttagolt érdekek azon gyúpontján féket vesztett rend helyre állittassék. Erélye, melyet mindenki bámult, honszerelme — melyet kétségbevonni senki sem mert s tiszta jelleme, mely előtt mindenkinek meghajolni kellett — nemsokára a legnagyobb elismerést hozták meg számára.