Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VII. A ministerium kinevezésétől a ministeriális törvény királyi elfogadásáig történt nevezetesebb dolgok

96 napon, mellyen Batthiány a kinevezett ministeriumot kihirdeté, Kossuth az alsó házban az adott királyi szó megnyirbálásának kísérletéről beszéllt, s fenyegetőleg felhozta azon veszélyt, melly abból nem csak a hazára, [hanem a királyi székre nézve is következnék. Egyébbiránt ő őszintén buzgólkodott a földesurak kármentesítését a lehetőségig erősen biztositani. Hogy a kármentesítés mennél előbb valóság legyen, a kincstári ingatlan javakat kívánta az álladalom ezen tartozásának hypothecájául törvényesen kijelöltetni. Az eszmét a többség kedvezően fogadta, de a szélső ellenzék tiltakozott azon javak eladása ellen. A ministerium az ellenforradalmi ármányoknak ürügyeit, mindenkép eltávolítani ügyekezett. Bemutattatván a magyar hadsereg ujjá rendezése iránti törvényjavaslat, Batthiány annak felvételét ellenezte, nehogy a ministerium állása nehezíttessék és azon gyanúsításra nyujtassék ok, mintha az országgyűlés a Dynastiát lefegyverezni, s a hűséget megsérteni szándékoznék. Külömben azért is kivánta azt a következő országgyűlésre elhalasztani, mivel az országgyűlésnek a kibocsátott nyilatkozványához hűnek maradnia kell, abban pedig a még elvégzendők elősorolásában e tárgy nem foglaltatik. A ház engedett a ministerelnöknek. A horvátországi követek részéről az új események óta teljes őszintének látszott egyetértést a nemzetőrségi törvénynek a Fő Rendeknél tárgyallásánál egy előre nem látott akadály háborította meg. E törvényben a kapcsolt részekről is lévén rendelkezés, Busán, Horvátországnak felső házbani követe, részökre nézve külön törvényt kivánt, melly által a nemzetőrségnek azon országbani rendezése a tartományi gyűlésre bizassék, kivánatát azzal támogatván, miszerint az ottani honvédelmi rendszer - a magyarországitól külömbözik s a múlt időkben a törvény a nemesi felkelést illetőleg a kapcsolt ré/ székre nézve külön rendelkezett. Miután — úgymond a kapcsolt részekkel a kibékülés megtörtént, a kedélyek megnyugtatása végett a külön törvényt szükségesnek tartja. Ez indítvány hosszú és keserű vitát okozott. A főrendek méltányolták a kivánatot azon határig, mellyen belől a ministerium hatóságának azon részekre is kiterjedése nem csorbittatnék, s azért a tartományi gyűlésre nem a törvényjavaslatBan a mi-