Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VII. A ministerium kinevezésétől a ministeriális törvény királyi elfogadásáig történt nevezetesebb dolgok

97 nisteriumnak adott intézkedést, hanem azon jogot akarták Széchen javaslatára átruházni, melly az anyahazában a törvényhatóságoknak van e tárgy körűi kijelölve. A horvát követ azzal nem elégedett meg, s szenvedélyesen jelentette ki, hogy a kapcsolt részek viszonyaiban a ministerium kinevezése semmi változást nem hoz be, mert ha a ministerium nem a törvény szerint kormányozna, ő felsége majd útba igazítaná, a mi annyit tett, mint ha a király mellett a ministeriumnál nagyobb kormányszék létezne. Ezen alkotmánytalan kijelentés ellen Teleky László, és Eötvös erélyesen keltek ki, védvén a ministerium hatóságának épségét. Széchen indítványa elfogadtatván, a horvát követ régi szokása szerint, óvást jelentett ki a végzés ellen. A ministerium megerősítése feletti bizonytalanság perczenként nőtt. Az abból eredt keserű érzet magának a tanácskozásokban rést tört. A testvériség szelleme, melly a múlt hetekben jellemzé a haza atyáinak gyülekezetét, gyanú és forralt ellenszenv kiömlései által elrontatott. Mártius 25-én magában nem nagy fontosságú, de a kedélyek állapotát mutató sajátszerű jelenet adta magát elő. Némellyek az úrbér megszüntetési egyszerű törvényt pótló magyarázatokkal bővíteni, s azonfelül a faizás és legelő elkülönözése felőli intézkedést szükségesnek tartották. A kívánat nem elleneztetett, s a nevezett napon Tarnóczy, Nyitrai követ a szerkezetet felolvasá. A szerkezet nem szorítkozott a fennérdekelt elkülönítés elvének meghatározására, hanem magában foglalá több a megszűntetett úrbéri terhek közzé egyenesen nem számítható, de mind a mellett a nép hangulata tekintetéből megtartottaknak nyilván ki nem mondott szőllő tized s. a. t. továbbá is épségben meghagyatását. E szerkezet czélja volt megnyugtatni azokat, kik attól féltek, hogy e földes úri jövedelmek az úrbériek eltörlésének folytában a nép által tettleg fognak megtagadtatni. Tarnóczy ezen szerkezete nagy ingerültséget támasztott. Kossuth éles szavakban nyilatkoztatta ki, hogy az úrbér eltörlésének ezen nyirbálása, ha csak tárgyaltatnék is, az ország lángbaborulását vonhatja maga után; azért Széchenyi, mint kerületi elnök, hogy nyoma se maradjon e vészes javaslatnak, közkívánatra az ülésben szakította szét. A demonstratió azok VUKOVITS S. EMLÉKIRATAI. 7