Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei
81 érintett kivétellel tiszta, határozott törvény volt, s a financz és hadügynek későbbi kétségbe vonása a király által merő esküszegés. A közvélemény rokonszenve által kisért törvények mellett, az alsóháznak pillanatnyi eltévedése a szabadság irányától, egy törvényt szült, melly átalános megrémülést idézett elő. a sajtó törvényt. Kevés figyelem reáforditásával, a mindent szoritó sajtótörvények öszvevetéséből készitett szerkezet a tárgyalláson könnyedén ment keresztül. A bűnök és büntetések egész lajstroma, — a felelősség a szerzőre, kiadóra, nyomdatulajdonosra kiterjesztése, — a napi sajtó nagy biztosítéki öszveg — 2000 frt letételének alá vetve, — ezek valának a törvény, felötlőleg kemény rendeletei. A királytól a legkissebb tisztviselőig, az országgyűléstől a legkissebb hatósági testületig minden nehéz büntetések által védve volt a sajtó megtámadásai ellen. Szabad sajtó illy törvény mellett nem létezhetett. Az esküttszék bírósága enyhité ugyan, de nem enyészté el a nyomást. Ha fürkésszük okát az oiszággyülés e mostoha indulatának a sajtó irányában, mentő okot talán az uj organisatió kezdetbeni gyengítéstől megóvásának, s az ország egysége szét olvasztási eszmék elleni megőrzésének igyekezetében találhatunk. A sajtó tettleges felszabadulása után a közelebb napokban Pesten és Pozsonyban mindenféle könyvecskék jelentek meg, mellyekben az izgatás a tulajdon eszméjének ostromlásáig terjedett. Az országgyűlés attól tartott, hogy illy izgatások szabad szárnyra bocsátása, a hazára nézve veszélyes mozgalomra vezethet, annál inkább, mert a sajtó felszabadulásával nem csak a magyar, hanem más nyelvű írók is léptek föl a napi sajtó terén, azok működése pedig a magyar közvélemény előtt ismeretlenül folyt. Ezen benyomás alatt volt az alsó ház a nemzetőrségi törvény felvételekor is, úgy, hogy azon szakasz, melly a nemzetőrségi qualificatióról intézkedik, a legujjabb események óta nem tapasztalt keserűséget idézett elő. a régi eonservativek sőt a volt ellenzékiek egy része is a felemelt rétisasban keresvén az institutiók biztositékát. Sőt maga a nemzetőrség] intézet rzélszerűsége is kérdés alá vonatott, agy. hogy Kossuth.czáfolatul a tényre utalt, mi szerint a nemzetőrség az országban mindenütt már tettleg felállott, s attól