Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

82 elvenni fegyverét olly könnyű nem lenne. A reactió szelének még gyengén, de érezhető volt már fuvallata. E három négy nap alatt, még az országgyűlés fáradhatlanul haladott kijelölt munkáiban, a ministerium betöltésének halogatása perczről perezre jobban kezdé nyugtalanítani a kedélyeket. Nem csak a kinevezendő ministerek személyei iránt szárnyalltak külömböző hírek, mint p. o. hogy Kossuth nem akar belépni, hogy a ministerium nem fog egészen szabad elvű elemekből alkottatni, s Vay Miklós, Keglevics (labor s mások lennének szóban, kiknek hazafiságuk ugyan nem tagadtatott, de kiknek nevei a democratiának s Austria elleni rideg jogőrzésnek biztositékot nem nyújtottak; sőt azon aggasztó hír is befutotta az egész országot, hogy a király megbánván tettét, s az osztrák ministerium által ösztönöztetvén. a birodalmi egységgel meg nem egyeztethetőnek fogja nyilatkoztatni a hadi és pénzügyi tárczának az austriaitól elkülönítését, és hogy e nehézségen akad meg az egész ministerium kinevezése. Azon örömre, mellyet a Bécsbe ment küldöttség sikeres eljárása az országban szült, komor hangulat s ingerültség következett e hírek miatt. A nemzet a teljesen független kormányzás megnyerését már befejezett ténynek tekinté. abban régi jogainak felelevenítését látta, és ez örömben s ez öntudatban hogyan tudott volna leszállni a már megnyert országos függetlenség részbeni visszaadásának gondolatára, a nélkül, hogy ingerülten taszítsa azt el magától. S valóban, széles Magyarországon mindenütt, e nyugtalanító eszme a nem engedés szilaj fenyegetéseit idézte elő. A Pesti hirlap, mellynek vezetése inkább mérsékelt, mint túlbuzgó kezekben létezett, izgató hangulatban emelt szót a teljes ministerség s főleg a hadi és pénzügyi tárcza mellett. A nádor a. pestvárosi küldöttség és egyes törvénykezők előtt kijelentette, hogy nem csak ő maga kivánja a ministerium minden ágának függetlenségét, hanem Bécsben a fejedelem is úgy értette azt. Batthiány, a ministerelnök pedig egyenesen visszautasitá magától az arróli értekezés lehetőségél is, mint éheivel meg nem egyezőt, s kimondotta, hogy a táre/át azonnal visszaadja, mihelyt a ministerium bármely ágában megcsonkíttatnék. A háború alatt, s ügyünk szerencsétlen végkimenetele