Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

80 tartaték fen a királyi hatalomnak. Ez által mellőzve volt a heterogén elemek öszveállitása, s a ministerium egységének már kinevezésében aláásása. A ministerelnökön állott, akép választani meg társait, hogy a közös irány biztosítva legyen. 4. Sajátszerű volt e törvényben a külügyekben Magyarországot képviselendő ministerség szerkezete. Távol a kormánytól, folyton a király személye körül lenni s a külügyekbe befolyni közösen az osztrák ministeriummal rendeltetett. E rendelkezés azon anomal viszonyból származott, melly a hatalomnak a Nádorra ruházása után is a király idegen országban székelléséból folyt, s gyenge oldala, férge volt e törvénynek. Az élet rövid időn bebizonyítá, hogy illy intézkedés valamint eredetében viszás, ügy mulhatlanul s tettleg vala meg változtatandó. A törvényben kimondott országos kormányzási függetlenséggel ellentétben állott. Mind a mellett, bár gyarló és veszélyes volt e rendelkezés, de valamint átalában mondottuk e törvény értelmét világosnak, úgy kéntelenek vagyunk e pontnál megismerni, hogy e törvény világos tartalma szerint független külügyünk nem volt, s illető ministerünk elébe az osztrák birodalom ministerével közös működés volt feladatul téve. Már aztán e helyzet következményei homályban hagyattak. Miként tehetett e minister helyzetének eleget a magyar országgyűlés előtti felelősséggel, mi lett legyen a döntő erő, midőn a magyar és az osztrák külügyi minister között külön vélemény vagy épen irány fejlődött ki, mellyik legyen közülök a cselekvő, s mellyik az ellenőr, mind ezen kérdések megfejtetlenül maradtak. 4-er Alladalmi tanács felállítása határoztatik a 17-ik §-ban az ország közügyei, tehát a politicai tárgyak feletti értekezés végett a Nádor vagy a Ministerelnök elnöklete alatt. Ily alakban az álladalmi tanács vagy az országgyűlésnek vagy a Ministeriumnak hatáskörét szűkítette volna. Ez eszme a közttünk létezett franczia oskolának, melly a ministerium megalapításában a maga elvei győzelmét vélte felösmerni, s abból kedvencz tanát a centralisatiót, mint természetes eredményt következtette, volt találmánya. A többi részletek, mint a ministerek vád alá helyezése, s. a. t. a köz európai elvek szerint rendeztettek, s a törvény javaslata későbbi stádiumaiban a szentesítésig csak mellékes pontokra nézve szenvedett változást. Az