Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

77 rangokzúggása közt, a primás a „Téged Isten dicsérünk" hála éneket megkezdvén ez ünnepélyes szóval végig énekeltelik. — Majd a sz. mise-áldozat folytattatván a bemutatás alkalmával a király egy aranypénzt nyújt áldozatul, az áldozáskor pedig a sz. oltári szentségben részesül és más egyházi szertartású cselekvényeket visz véghez, d). — Az egyházi szertartás befejezte után következik 4) A királynak menete az arany sarkantyús vitézek felavattatására. — A király az ország sz. koronájával s ékességeivel felruházva, nemzeti szinü posztóval bevont padlaton az ország rendéi kíséretében, a népnek örömriadásai közt, mig a kamra elnöke ez alkalomra vert arany s ezüst pénzt szór, egy közellevö egyházba vonul, ott királyi székére lépvén, és Sz. István kivont kardjával háromszor megérintvén a nádor által előhívott förendüek s nemesek vállait, őket arany sarkantyús vitézeknek (equites a ura ti) felavatja e). 5) Innen a király kíséretével lóháton egy szomszéd térre indulván, egy e czélra készített nemzeti színekkel bevont emelvényre lép, s a szabad ég alatt, jobb kezét égfelé, baljában pedig feszületet tartván, az ország pri más a által felolvasott koronázási esküt leteszi, igérd) Hogy a magyar király koronázásának joga az esztergami érsekhez mint az ország prímásához tartozik a legrégiebb időktől, az kétségkiviili tárgy, s ez nincs is minden politikai okok nélkül téve, mint a II. Endréhez azon alkalommal irt pápai levél mutatja, midőn ennek sógora B e r t h o 1 d kalocsai érsek és az esztergomi érsek közt e miatt viszályok keletkeztek. 1. Katona hist. eccl. coloc. I. 249 stb. e) Az arany sarkantyús vitézek (equites aurát i) Magyarhonban külön rendet nem képeznek, a milyen például Sz. István rendje, mert se különdiszjelök se rendszabályaik nincsenek. — Eredetük egyenesen a német császárok koronázásától látszik származni 1. C z yráky Gróf: Exercitatio de ordine equituni auratorum in Hungária. Fest 1792.