Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

78 vén: hogy az ország jogait s szabadságait nevezetesen II. Endre arany bulláját a 31. t. cz. záradékának kivételével megtartandja, mindenkinek igazságot fog szolgáltatni, az ország határait el nem idegenitendi, söt mennyire leletséges kitérj esztendi s óregbitendi, s mindent teend, mit az ország s rendéinek közjavára, díszére s előmenetelére tehetend f). — Most következik g) A király-halomhozi menet, melyre a király vágtatva fellovagolván, Sz. István kardjával a világ négy része felé vág jelentvén, miként az országot minden akár honnan közelendö ellenség ellen védelmezni fogja. — Az ünnepélyt bezárja 7) A koronázási ebéd, melynél a király koronázási öltönyében az ország áldornagyával, nádorával, a kalocsai érsekkel s némelykor a pápai követtel helyt foglal, az ország zászlósai hivataluk köréhez tartozó szolgálataikat tevén g), ez alkalommal a király és ország javára áldomás poharakürittetnek, a nép kedvderitésére pedig egész ökör süttetik s elosztatik, bor folyatik, estve f) E törvényes eskü eredetét a történetből teljes bizonysággal ki nem lehet fürkészni, de az félig meddig bizonyos, hogy az a magyar királyok vegyes korszakában már divatban volt. — Az is bizonyos, hogy a nemzet ezen alkalommal a királynak viszont jobbágyi hűség jelentése helyett, (melynek tartalma 1. Lajos Decretumában 1351. láthatóQ a mai törvényes esküt előadja 1830: 1. tcz. — Ha a király kiskorúsága miatt ezen esküt személyesen le nem teheti, helyette a nádor teszi le mint törvényes gyám. g) Mindez nyilvános utánzását mutatja a Majna melletti Frankfurtban tartatni szokott római német császári koronázásnak, hol a császári választók IV. Károly bullája szerint, az ünnepélyes lakoma alkalmakor szinte föhivatalnoki kötelességeiket végzik, a mi király koronázásakor Magyarország zászlósainak is kötelességök. — Különösen pedig, mely kötelességek tulajdonai ilyenkor egyes o r s z á g-z á s z 1 ó s 0 k n a k, azt az udvari szertartás könyve határozza megközelebbröl: I. Kovachich: Solennia inauguralia stb.