Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

55 VI. — Az Oláhok. közönséges vélemény szerint római eredetű néptörzs, hazánkban a XII. század körül teleped­tek le. s legtöbbnyire a bánsági s Erdéllyel határos megyékben laknak s az ország többi lakosaival egyenlő jogokkal élnek g). V. — A 3Iao-yarhonb an lakozó többi népek, úgymint a Görögök. Czinczárok. Örmények. Vindusok, Bolgárok, Clementinnsok, Olaszok. Francziák, Czigányok, T ör ö k ö k. Zsidó k. mind számra mind jelen­tőségre nézve csekélyebbek agyán az előbbieknél. de részint mint az ország lakosai ezekkel egyenlő jogokkal birnak. ré­szint mint idegenek törvényes korlátok között kereskedési szabadsággal élnek. Egyébiránt nyelv tekintetében az ország lakosai közt törvényes különbség nincsen, a Zsidók csak vallásuk­nál fogva zárvák ki a polgári jogok élvezetéből, s a különböző nyelvű törzsek közötti súrlódásokat a tör­v é n y h o z á s alkalmas intézkedések által mege­lőzni mindenkor iparkodik (1608: 13. k. e. 1609: 44. 1715: 36. ) 3Ii az ország hivatalos nyelvét illeti. II. Jósefnek a német nyelv honosítására irányzott törekvései követ­keztében minden idegen nyelvnek hivatalos használa­ta eltiltatván (1791: 16. ) a latin nyelv a közügyek tárgyalásában ideiglenesen megmaradt, azonban a ma­gyar nyelv müvelésére czelzó több intézkedések után (1792: 7. 1805: 4. 1808: 8. 1827: 11. 12. ) az ország t ö r v é n v h o z á s a több nyomós okoknál fogva a latin mm o g~) Az o 1 á h n é p eredete- s lakhelyei- viszontaísáíiró!: V. ö. Horváth Ignátz: Jus publ. hun^. C. 7. — Pray, Peyssonel, E n sr e 1, Filstich, Gebhardi, Rohrer, Rósa, Thunmann, Striiter. Fényes stb.

Next

/
Thumbnails
Contents