Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

56 helyébe az élő magyar nyelvet oly móddal fogadá el, hogy az 1830: 8. Icz. erejénél fogva ezen nyelv használata az ország kormánya s ország törvényszékeire kiterjesztetvén, közhivatalokat s ügyvédi okleveleket csak a magyar nyelvben jártas egyének nyerhessenek. — Az 1836: 3. törv. czikk ezen nyelvhasználatát a törvények szövegére, táblai pörökre, hiteles kiadások bevezetésére, úgy szintén az anyakönyvekre alkalmazván az 1840: 6. 1844: 2. törv. cz. rendeletei által nz országgyülési kormányzati s törvényszéki minden ügyek tárgyalására, s a közoktatásra is kiterjesztve lön, a latin nyelv használata egyedül a kapcsolt részeknek hagyatván fenn. 16. §. Az ország lakosainak külömfosége: foglalatosságaik- nemökkoruk- s egyéb tulajdonságaikra nézve. Az emlitett külömbségeken kivül Magyarország lakosai: E~) Foglalatosságaikra nézve, mellőzvén a nemes s nem nemes közötti fennebb érintett külömbséget, papoks katonákra, közhivatalnokokra egyéb lisztesebbekre (honoratiores) a) kereskedők- mesterségeket űző polgárok- s földmívelökre szakadnak. a) Hosszabb idő óta azon országlakosok, kik se a nemesekhez se a polgárok- s jobbágyokhoz nem számithatók, mint szabad, műveltebb emberek a tudományok- vagy művészettel foglalkoznak, u. m. ügyvédek, orvosok, mérnökök, nevelők, magán tisztviselők, tökepénzesek stb. tisztesebbek nevezete alatt a nemesi hatóság alá taitoznak, s nemesek gyanánt az országgyűlési ajánlatokban, s e g e d e 1 m e z é s e k ben résztvesznek, s igy a nemesek, s nem nemesek közt közép helyet foglalnak; ezen osztálynak a nemesi j ogokbani teljes részesítéséről s megyei szavazat tali felruházásá-