Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

51 tésen kivül több országos törvényeken is sarkallik, követőik a kapcsolt részek kivételével mind jószág birtoklásra, mind közhivatalok viselésére feljogositvák. Egyházi szolgáik az országgyülésen szavazattal nem birnak, a többi megszorítások azonban az 1791: s 1844: törvények által eltöröltettek, a király felügyelési joga s a katholika egyház előjogai épségökben fennmaradván c). 4. A többi keresztény felekezetek u. m. a k e r esz tsé g-ismé tlők (anabaptistáé) s unitáriusok hajdan a törvényhozás figyelmét magukra vonák (1548: 11. 1556: 26. 1578: 2. 1635: 26. ) s az utóbbiak Erdélyben polgárjoggal bírván, a visszakapcsolt részek tekintetéből Magyarországba is felvétetni inditványoztattak, egyébiránt az ujabb törvényhozásban nyomaikra (az 1848: 20-dik t. czket kivéve) nem akadhatni 5. A zsidó vallás csak türetik, hivei a keresztényekkeli házasságtól Sz. István és Sz. László törvényei által eltiltatnak, közhivatalok, harminczadok s vámok kezeléséből, nemesi jószágoknak birtoklásából, salétrom s lőpor kereskedésből kizárvák, bánya helyeken nem lakhatnak, egyébiránt az 1840: 29. törvény czikk erejénél fogva több kedvezményekben részesültek (1222: 24. 1630: 15. 1647: 91. 1649: 79. 1655: 29. 1715: 15. 1729: 19. 1840: 29. ) 6. A mahomedanusok s más vallások követői 31 agyarországban nyilvános isteni tiszteletet nem gyakorolhatnak (Sz. István I. Endró s Sz. László törv. szerint. c) Többet ezekről alantabb a 27. §-ban. L. richten über den jetzigen Z u stand in Ungarn 1822. 8. — Berzeviczy: IVachder Evangelischen 4*