Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

52 15. §. Magyarhon lakosainak különbsége nyelv tekintetéből. Magyarhon lakosai egymástól D) Nyelvökre nézve is különböznek, mert a történetek fejlődésénél fogva területét több néptörzsök lakja, melyek első rendű vagy fö, s másod rendű vagy apróbb népekre oszthatók. — Az elsőkbez kitünöleg tartoznak: I. — A Magyarok a) szittya faj, némelyek szerint a H u n n o k ivadékai, a 1 a t i n íróktól Ugorok nak, a Görögöktől Törököknek neveztetve a IX. század vége felé Pannoniát birtokukba keriték és saját nemzeti nyelvökkel élnek. — Velők hason eredetűek a a) Székelyek, mint némelyek álitják a H u n n o k, mások szerint a Petsenegek közvetlen utódai. — Erdély éj szak keleti részét s Havasalföld melletti bérczeit lakják, s ahatárok őrzése végett fényes kiváltságokkal ruháztattak fel b~) Kunok, némelyek véleménye szerint hasonlólag a Pecsenegek maradékai, a Nagy-Kúnságot már II. István idejében elfoglalák, s IV. Béla alatt a Kis-Kűnság birtokába jutottak, fényes szabadalmaikat részint e királynak, részint II. G e y z á n a k köszönhetik. — a) A „II u n g a r u s" nevezetet B é 1 a névtelen jegyzője ^Ungvárról" (cap. II. ) származtatja, azonban hogy a Magyarok a külföldiektől ezen néven, mi előtt már Ungvárra érkeztek volna, czimeztettek, S k 1 enar, Schlötzer, S a f a r i k vizsgálódásaiból kitűnik. I. Fejér: Magyar őseink eredeteiről, s hajdan lakhelyükről. 1825. Pest. — Otrokóczy, Timon, Schurtzfleish, Lochner, Dankovszky, Horvát István, M i h á I y stb. munkáit. V. ö. V. J. publ. Hung. Spec. VI. C. XXII. b) A Székelyekről bővebb tudósításokat közölnek: Timon, Pray, Otrokóczy, Pálma stb.