Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

49 (1741: 41. 1827: 37. 1830: tcz. ). A kétes nemesség hajdan az átalános vizsgálat alkalmával, milyen 1723. 1731. 1759. körül tartatott volt, bebizonyítható; most ez a tiszti ügyész vagy magánosok fölperessége melletti rendes pör utján történik a megye-törvényszék előtt, honnan a fölebbezés az ország közigazgatási kormány székeihez intézendő. — Bebizonyítható az adomány czimeres vagy honosítási oklevél által, a törvényes származás igazolására pedig anyakönyvi kivonatok, o s z t á l y 1 evelek vagy alkalmas tanuk kívántatnak (1688: 26. 1741: 17. 41. 1791: 29. 69. 1827: 37. 1830: 17. J. Egyébiránt a nemesek Magyarhonban kitünő előjogokkal birnak, melyekről alantabb bövebben szólandunk. 14. §. Vallás tekintetében. C) Vallás tekintetében az ország lakosai keresztények, vagy nem keresztények; az előbbiek római- s görög-katholikusok nem egyesült görögök- ágostai s helvét hitvallásu e v a n g e 1 i k us o k r a osztatnak; unitariusok csak Erdélyben, s a visszakapcsolt részekben találtatnak. — Az utóbbiakhoz az izraeliták, s csekély számu mahomedánusok, számittatnak. — Törvényeink rendeleteinél fogva: 1. A római-katholika vallás, melyet az ország királyának (1723: 2. ) kö ve t n i kell, s az országlakosok legnagyobb részének sajátja, Magyarhonban az állodalom vallása, s annálfogva kitünő kiváltságokkal bir. — Főpapjai az ország első rendét képezik (1608: 1. k. u. ). Isteni tisztelete nyilván s 4