Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

48 bír a fiúsítás s a felség hozzájárultaval történt örökbe fogadás is, külföldiekre nézve ünnepélyes honosítás által; (1630: 30. 1715: 23. ) mindkét módon csak törvényesen koronázott királyok nemesíthetnek érdemeket szerzett férfiakat (I: 6. 1622: 17. 1741: 19. ) A czimeres nemességre nézve törvényeink különösen azt rendelik, hogy a nemesítendő egyének honfiak legyenek, ha szab. kir. városok polgárai, a városi tanács vagy három kir. tanácsos által, —a többi szabad emberek vagy a megye vagy három tanácsos által, — a jobbágyok földesúr ok s a megye által aj ánltassanak(1649: 15. 1630: 30. 1622: 17. ) s czimeres levelök azon megyében, melyben lakhellyel bírnak; egy év lefolyta alatt kihirdettessenek egyébként ereje meg szűnik. (1630: 30. 1655: 36. ) A honosításra nézve pedig, hogy országgyűlés alatt csak az országrendei tudta-s tanácsával, azon kívül a kir. tanácsosok hozzá járultával történjék, s a honosítottak országgyülésileg b e c zikk ely e z t e tv e, vagy az országos rendek színe vagy az udvari kanczellária előtt magukat hűségi esküre kötelezve nyerhessék meg a honosítási oklevelet, s beczikkelyeztetésök előtt a törvényes dijakat, mennyiben elengedve nem volnának, az ország pénztárába fizessék, melyek a világiakra nézve 2000. természetben fizetendő aranyban, nagyobb javadalmak birtokában levő főpapokra 1000, a kissebb javadalmúakra nézve 200. aranyban állapíttattak meg Í/) d) Ezen föltételek közöl a beczikkelyeztetés, az e sküdij a felvétel érvényességéhez, az oklevél pedig csak ü n e p é 1 y esebb megerősítéséhez kívántatik (1604: 19. 1688: 26. 1715: 23. 1791: 69. 1827: 37. s. a. t.)