Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

44 Magyar-Dalmáthon neve alatt némelyek mint emitök a tengermelléki részeket értették, ezek igazgatási tekintetben részint a fiumei kormányszék, részint a katonai végvidék halósága alá, egyébkint pedig Horvátországhoz, a fiumei kerület pedig közvetlenül Magyarországhoz tartozik. Ezen osztályzásból kivételt képeznek, a megyei hatóság alá nem tartozó némely vidékek, névszerint: A) A katonai végvidékek, melyek a terület határainak a Törökök elleni oltalmára s védelmére katonailag rendszerezve az országnak keletről nyugatfelé fekvő széleit foglalják el g) s az udvari fohaditanács igazgatása alatt állanak, névszerint: 1. Magyarhonban az ugy nevezett Bánságban három ezred. 2. Tótországnak úgynevezett Dráván tüli kerületében három ezred. 3. Horváthonban a károlyvári végvidék négy, a báni határvidék két, s a varasdi tábornokság ismét két ezred területével. B) A szabad kerületek, melyek a megyék rendes hatósága alul kiváltságaiknál fogva kiemelve országgyűlési szavazattal birnak, úgymint: tak fenn (1751. 23. )- L. e tárgyról Fejér: Croatiae, Slavoniae cum r. Hungáriáé nexus. Budae. 1839. — Podhraczky: Slavoniáról mint Magyarország alkotmányos részéről. Budae. 1837. — Gyuri kovits Gy. ért. Tud. gyűjt. 1836. V. r. 37. 72. I. De situ et ambitu Croatiae, Slavoniae. Pest. 1844. — Bottka Tivadar: Az 184V3 országgyűlés időszakából néhány közjogi tárgy felvilágosítva stb. Pozsony. 1844. A végvidékről terjedelmesebb földirati, államismei s közigazgatási imertetésekre találhatni: Schvartner, Fényes, Demián, Hietzinger, Magda és Springer munkáikban.