Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

45 1. Jászság-, N a g y- s K i s - K ú n s á g. 2. Hajdu városok kerülete. 3. A tengermelléki névszerint fiumei s búkká r i kerület, melyek a kincstári kerülettel együtt a T e ngermelléket képezik. 4. A túrmezei nemesek kerülete. 5. Kővár vidéke. Végre közigazgatási tekintetből említendők: C) A kiváltságos kerületek s községek, ugymint: a szepesi XVI. koronái város kerülete a k ikindai kerület Toron tálban, a tiszai Bácsban, az egyházi nemesek székei, a szabad királyi s bánya városok stb., melyek nyilvánjogi viszonyairól később bővebben szolandunk. IIÍ. Fejezet. Magyarország lakosairól. 13. §. Az országlakosok különbsége polgári állapotukra nézve. Magyarország lakosainak polgári állapotuk, — nyelvük, nemök, koruk, foglalatosságaik, lakhelyeik tekintetéből — különbözők levén, emiitett tulajdonaik nyilvánjogi tekintetben is nyomós befolyással bírnak s ennélfogva bővebb tárgyalást igényelnek. A) Az országlakosai honfiak vagy idegeh) Zsigmond király az egyház s birodalma ügyében tett költséges utazásainál fogva pénzszükségben levén, a XIII. szepesi várost L ublo, Gnezda s Podolin várakkal egyetemben, tehát XVI. helységet Ulászló Lengyel királynak 1412. évben 16000 cseh garasért elzálogosifá, melyek 360 esztendeig Lengyelország első felosztása koráig ezen országhoz tartozván, a sz. koronától elidegenítve valának.