Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

28 haza közállománya javítására irányzott e törekvések a hosszas franczia háborúk által félbeszakittatván, csak a legújabb időkben éledhettek fel ismét, — melyek az 1825. óta tartott országgyűlések eredménydús munkálkodásainál fogva a legörvendetesb reményekre jogositnak. II. Fejezet. Magyarország területéről. 9. §. Magyarország területi térje s eredeti megszerzése. Magyarország területéhez legtágasb értelemben számittatnak mindazon tartományok, melyek habár jelenleg mások birtokában vannak, mégis hajdan a sz. korona hatósága alá tartoztak; tágasb értelemben az utóbbiak mellőzésével Erdélyt, s az ország kapcsolt részeit tehát: Horvát- s Tót-országot; szoros értelemben az utóbb emiitett két országot; legszorosban azonban csak az anyaországot foglalja magában, melyet a 9. század végefelé az Ázsiából kiköltözött magyarok birtokukba kerítettek a). Az anyaország területének terjedelme a magyar nemzet változó viszonyainál fogva, majd nagyobb majd lességgel visszonyos jogok továbbá is fentartatlak. 1. Fejér f. m. bevezetését főkép a 93. I. végén. «) Az országterület változásainak előadása a történelem köréhez tartozik, a kútfők, melyekből ezen ismeretek menthetők, részint közönségesek s a terület minden részére, részint különösek s ennek csak egyes tartományaira vonatkoznak. Az előbbiekhez számíthatók: Horváth Ign. Instit juris publ. hung. I. k. Pozsony 1786. — M a d a r a s s y. Dissertationes hist. eriticae super quibusd. veter. rerum. hung. capitibus. Pozsony. 1832. Horváth István nyilvánjogra vonatkozó munkái, s Fejér Codex diplomaticus-a, stb.