Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

21 megrontani kis ériené, örök átok feküdjék rajt a"; eböl az alapszerződés megsértői ellen irányzott szentesitvényből csirázottnak látszik II. Endre arany bullája 31. czikkének azon hires záradéka e), mely az ország nemeseit hasonló esetekben ellenálhatásra jogosítván fel, számos belviszályra szolgáltatott okot, miért az 1688: 4. tcz. által a király s ország rendéi közös akaratából eltöröltetett. Ezekből világosan kitetszik: miként az Álmossá magyar nemzet közt kötött alapszerződésben, nem csak a polgári egyesülés s hódolat föltételei, hanem a jelenleg még fennálló alkotmánynak alapelvei is foglalvák, melyeknek nyomait az ország eredetétől kezdve 9. századon át. az idők s politikai körülmények változatossága daczára. jelen alkotmányos intézvényeinkben is feltalálhatni: minél fogva e szerződésből a magyar nyilvánjognak kezdeményei méltán származtathatók. 8- §• A magyar nyilvánjog viszontagságai. Magyarország közállománya, főleg vallási s áll o— dal mi intézeteinek Szent István által történt c z é 1 s z er ü b b elrendezése óta, 8. század lefolyta alatt, különb özö viszontagságoknak volt alávetve, melyek miatt nemcsak az ország alkotmánya, hanem a polgári hóe) Ezen záradék II. Endre 1231. évi decretumában az esztergami ércektől rendelendő egyházi kitiltásra változtattatott át. Hasonló ellená I h a t á s i záradékok nyomaira a közép korban más európai ne mz eteknél is akadhatni. így az aragoniai rendek királyuknak hasonló záradék feltétele alatt tevék hivségi hódo!atuka% ilyen záradék foglaltatott a németalföldiek Joyeuse entrée czimü szabaditék levelében, s Jodok császár 1410. évben a birodulom rendéit hasonló joggal ruházá fel, 1. Goldast: Recés. imp. III. K. Frankf. 1713 stb.