Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

378 hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul birnak, vagy ha ily birtokot nem birnak is, de 100 pengő forint évenkinti tiszta jövedelmök van, húsz éves koruktól ötven éves korukig — ha gazdái hatalom alatt nincsenek — a nemzetörseregbe beirandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. 2. §. A nemzetőrséget kir. városokban, s rendezett tanácscsal ellátott községekben, a helybeli hatóság, más helyekre nézve pedig az illető megyei vagy szabad kerületi törvényhatóságok szerkezendik össze. 3. §. A nemzetőrség! fegyveres szolgálatra kötelezetteken kivül, az illető megyei, kerületi, városi vagy rendezett tanácscsal ellátott községi hatóságok, a nemzetőrségbe még más oly honpolgárokat is besorozhatnak, kiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekletteknek, s e kitüntetésre méltóknak ítélnek. 4. §. A nemzetőrségből kirekesztetnek oly egyének, kik rablás, lopás, csalás, hitszegés, gyújtogatás, vagy gyilkosság miatt büntetve voltak. 5. §. Oly egyének, kik a 4. §-ban említett vétségeket, mint nemzeti örök követik el: az örseregböl az ellenök indítandó bünper befejezéséig ideiglenesen az illető törvényhatóság, vagy a helybeli elöljáróság által azonnal kitöröltetnek, és tölök a fegyver elvétetik. 6. §. Azoknak összeírására, kik az első §. rendelete szerint, mint nemzetörök, fegyvert fogni tartoznak, a kormány rendeletének vétele után azonnal küldöttségeket fognak nevezni: Megyékben, nem várva a közgyűlés tartását, a kisgyülések. A Jász-Kün és Hajdú-kerületekben a főkapitány. A szepesi XVI városokban és a turopolyai kerületben a kerületi gróf.