Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

377 összes felekezel által választandó egyházi gyülekezetet, (congresust) melynek tagjai addig is, mig annak szerkezete törvény által rendeztetni fog, ezúttal, a külömbözö nyelvű népességre való tekintettel, oly arányban választandók, hogy az egyházi osztályból 25, a világiból 75, s ezek közé a határőrvidékről 25 követ küldessék. XXI. Törvényczililt. A nemzeti színről és ország czimeréről. 1. §. A nemzeti szín, és ország czímere ősi jogaiba visszaállítlatik. 2. §. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen njra felvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czimere használtassék. — Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország színei és czimere mellett, saját színeiket és czimerüket is használhassák. XXII. Törvényczikfc. A nemzeti őrseregről. A személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke biztosítása, az ország polgárainak őrködésére bizatik; e tekintetből, mig a legközelebbi országgyűlés kimeritőleg rendelkeznék, a nemzeti őrsereg alakítására nézve következők határoztatnak: 1. §. Mind azon honlakosok, kik városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben, 200 pengő forint értékű házat, vagy földet, egyéb községekben féltelket, vagy ezzel