Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

376 2. §. E hazában törvényesen beveti minden vallásfelekezetekre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapillatik meg. 3. §. Minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a ministerium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimerítő törvényjavaslatot fog előterjeszteni. 4. §. A bevett vallásfelekezetek iskoláiba járhatás, valláskülönbség nélkül mindenkinek kölcsönösen megengedtetik. 5. §. A ministerium rendelkezni fog, hogy a bevett vallásokat követő katonák saját vallású tábori lelkészekkel látassanak el. 6. §. Az 1844: 3-ik lörvényczikknek rendelete a görög nem egyesült vallásuakra is kiterjesztik. 7. §. Ha valamely község görög szertartású lakosainak bár nagyobb része fogja jövendőben hitvallását megváltoztatni, ily esetben a községi egyház az előbbi valláson hátramaradt lakosok birtokában hagyandó; — a mennyiben tehát a legújabb időkben is hasonló esetek közigazgatási tárgyalás alatt volnának, azok a fennebbi elvek szerint lesznek elintézendök; de ezen törvény elveinél fogva jelen állapotot visszahatólag foglalások állal háboríttatni meg nem engedtetik, — s azért, a mely egyházak iránt folyó évi január első napjáig vagy kérdés nem támasztatott, vagy közhatósági elintézés jött közbe, azok kérdés alá többé nem vétethetnek. 8. §. A görög nem egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom felügyelése mellett ezennel biztosiitatván, e czélböl a magyar felelős ministerium lehető legrövidebb idő alatt, mindenesetre pedig a legközelebb tartandó országgyűlése előtt, egybehivandja az