Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

20 nak a közhatalom általi birtoklása s kitűnő érdemű honfiak közötti felosztása megállapítottnak látszik; honnan a királyi adományok, ősiség-, a jószágoknak visszaháromlása a kfrályi kincstárra, s a magyar törvénynek egyéb intéz vényei magyarázatukat nyerik d). 3- or. „Hogy azon fősze mélyek, kik szabad akarattal választák Álmost uroknak, valamint fiaik is, soha a vezér tanácsából s az ország méltóságaiból (consilio ducis ac honore regni) ki ne zárassanak"; — miből kitetszik, hogy már honunk ősidejében központosult ugyan a főhatalom a vezér személyében, azonban fontosabb tárgyakban az előkelőbbek és katonáinak tanácsa s hozzájárulása nélkülmitsem végezhetett; honnan a hazánkban mindenkor virágzott kor látóit kormányalkat, sa karok és rendek politikai jogainak eredete magyarázható ki. 4- er. „Hogy ha utódaik közöl valaki hi vl elen lenne a vezér személye iránt, vére akkép ontassék, miként ők ontották véröket az Almosnak tett eskü alkalmával"; ezen föltételben a fejedelem s haza iránti hűség kötelességül tétetik, s főbenjáró büntetéssel fenyíttetnek mindyájan, kik azt megszegni merészelnék; innen származtathatók honi törvényeinknek a felségsértés s hűtlenség vétkeit oly szigorún sújtó büntetései is, Sz. István II. 35. 51. — 1715: 3. —1723: 9. — 1791: 56. slb. id. czkk. szerint. 5- ör. „Ha valaki Almos vagy azon fősze mélyek maradékai közöl esküjök határozatait d) Ily adományozások példái a történet minden szakából olvashatók Fejér cod. dipl. czimü munkájában s gyűjteményében, süt a legrégibb időkből is többet emleget Béla névtelen jegyzője; fenntarlá ezeknek legnevezetesebb példáit Petrovits: Intr. 24_27 lápján.