Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

II. FEJEZET. A bírói eljárásról. 17. §. A sajtóvétségek fölött nyilvánosan esküdtszék itél. A ministerium felhatalmaztatik, hogy szorosan a büntető eljárásról szóló mult országgyűlési javaslatnak elvei szerint, az esküdt-bÍróságok alakítását rendelet által eszközölje. Megjegyeztetvén a 39-ik §-ra: hogy esküdtszéki képességre 200 forint évenkinti jövedelem kívántatik; a VlII-ik fejezetre pedig, hogy a föigazítószék hatóságával, ideiglenesen, a hétszemélyes tábla ruháztatik fel. 18. §. A jelen törvény 3. 4. 5. 6. 7. 8-ik §§-ai eseteiben, az illető közvádló hivatalos kívánatára történik a vizsgálat és közkeresetalávétel. 19. §. A jelen törvény 9. és 10-ik §§-ai eseteiben csak az illető testületek által hozott határozat folytában indíthatja meg a közvádló a megtorló keresetet. 20. §. Egyéb esetekben a kereset csak az illetőnek panaszára indíttathatik meg. 21. §. Úgy a közvádló, mint a panaszló fél, vádlevélben tartozik szabatosan és világosan kijelelni azon izgatást, felhívást, sértést, meggyalázást, megbecstelenítést, melyet megtoroltatni kiván, különben a bünvizsgáló biró által kivánatától egyszerűen elmozdíttatik. 22. §. A bünvizsgáló biró a vád feladása után a nyomtatványokat vagy metszvényeket, ha szükségesnek itéli, tüstént zár alá veheti, mely eljárásról rendes jegyzökönyvet készít. Ha a vád alól a bepanaszlott feloldoztatik, a lezárottakat a vizsgáló biró köteles, 200 frt büntetés terhe alatt, azonnal kiadni.