Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

371 23. §. Midőn a keresetet a közvádló hivatalból indítja meg, az, ugyanazon hatóság esküdt-birósága által Ítéltetik el, melynek kebelében a vádlott lakik, vagy hol a mii meg­jelenvén, az aláirt példány beadása történt. Midőn pedig a kereset a panaszló fél folyamodására in­díttatik meg, a mely hatóságban a panaszló fél lakik, az ügy abban is elitéltethetik. 24. §. A megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg, kivévén, ha valaki, mint tisztviselő, vagy közmegbizott cselekedett, és a felhozott tények e korbeli eljárására vonatkoznak. Ez esetben, ha a tény bebizonyíttatik, a vádlott tette számítás alá nem jöhet, kivévén azon megbecstelenítést, mely annak folytában még történt, a nélkül, hogy magából a tett­ből szükségképen következett volna. 25. §. A meggyalázott, megbecstelenített panaszló fél erkölcsi magaviselete mellett tanúkat hallgattathat ki, de a vádlott, annak erkölcsisége ellen, tanúk kihallgatását nem követelheti. 26. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, azonkívül, hogy ez az elmarasztott költségén közzététetik, egyszersmind a lefoglalt darabok elnyomása, vagy megsemmisítése egészen, vagy részben, elrendeltetik. 27. §. Ki az ekképen elmarasztó ítélet által sújtott el­memüvet sajtó útján újra közzé teszi, vagy árulja, a szer­zője ellen hozathatott legnagyobb büntetéssel fog illettetni. 28. §. Minden ollyan sajtóvétség, mely ellen hivatalbóli megtorlásnak van helye, hat hónap múlva; a mely ellen pedig csak magán kereset indítható, 2 év múlva idősül el. 29. §. Minden sajtó vétség, mely a jelen törvény or­szággyűlésem kihirdetése után követtetik el, jelen törvény szerint fog elitéltetni. 24*

Next

/
Thumbnails
Contents