Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

369 vagy testületet rágalmakkal illet, két évig terjedhető fogsággal, és 1000 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 11. §. Ki valamelly köztisztviselőt vagy közmegbizatásban eljárót, hivatalos tetteire vonatkozólag rágalmakkal illet, egy évig terjedhető fogsággal és 600 frtig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 12. §. Ki magán személyt rágalmakkal illet, hat hónapig terjedhető fogsággal és 300 frtra emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. Egyszersmind a panaszkodónak okozott pörlekedési költségekben és a közzététel által reá nézve elöidéztetett károkban is a panaszkodó részére el fogván marasztatni. 13. § Sajtóvétségért büntettetik a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó; ha ez sem tudatnék, a nyomda vagy metszde tulajdonosa. 14. §. Ki az országgyűlés, a törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek, és törvény által alkotott egyéb testületek iratait, és azok nyilvános üléseit hív szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek tartalma miatt kereset nem indíttathatik. 15. §. A fogság és pénzbüntetés, a körülmények szerint, külön is, együtt véve is, alkalmaztathatik. Minden pénzbüntetések és elkobzások az országos pénztár javára fordíttatnak. 16. §. Ki ugyanazon vétséget, melyért már egyszer büntetve volt, ismét elköveti, azon büntetésnél, melyre első izben Ítéltetett, felével súlyosabban büntettethetik. 24