Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

368 a vagy vétség1 valósággal el is követtetik, a felhívó, mint bűnrészes tekintetvén, a köztörvények súlya szerint büntettetik. 4. §. Ki valamely bűn, a vagy vétség elkövetésére, egyenes és elhatározott felhívást tesz sajtó utján, de annak nem lön semmi következménye, mint bünkisérlő tekintetvén, a köztörvények súlya szerint fog büntettetni. 5. §. Ki a nyilvános köz- és vallásos erkölcsiségből, s a tisztességes erkölcsökből csúfot űz, 1 évre terjedhető fogsággal, és 400 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 6. §. Ki a magyar szent korona alá helyhezett terület tökéletes állodalmi egységének, ki a sanctio pragmaticánál fogva megállapított, s az uralkodóház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat; ki az alkotmány erőszakos megváltoztatására s a törvényes felsöség elleni engedetlenségre lázít, s bűnök elkövetésére hív fel és buzdít, négy évig terjedhető fogsággal, és 2000 forintig emelkedhető büntetéssel fog büntettetni. 7. §. Ki a Felség személyének sérthetlensége, a királyi székbeli örökösödésnek megállapított rendé ellen kikel, avagy a királynak magas személye ellen sértést követ el, hat évig terjedhető fogsággal, és 3000 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 8. §. Ki az uralkodóház tagjai ellen követ el sértést, 4 évig terjedhető fogsággal, és 2000 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 9. §. Ki a közbéke és csend erőszakos megzavarására lázit, két évig terjedhető fogsággal, és 1000 forintig emelkedhető pénzbirsággal büntettetik. 10. §. Ki a törvény által alkotott valamely hatóságot