Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

361 3. §. Oly helységekre nézve, melyek rendezett első bírósági hatóságu tanácscsal ellátva nincsenek, a megyék a szükséghez képest több törvényszékeket, mint első bíróságokat, alakíthatnak, melyeken az alispán akadályozása esetében elnököt a törvényszék tagjai önsoraikból választanak; ezen törvényszékektől fölebbvitel szintén a királyi és illetőleg báni táblára történendik. 4. §. A büntető hatóság a IX-ik törvényczikk 4. §-ának rendelete szerint, az üri hatóság megszűntével szintén a törvényszékekre levén ruházva, az uradalmak, az ezen hatóság gyakorlatára szükséges épületeket és készületeket ideiglenesen a megyéknek átalengedni kötelesek. 5. §. Az árvái és bírói számadások a megyei számvevőszékek által vizsgálandók, melyek ezennel törvényszéki hatósággal ruháztatnak föl; fölebbvitel ez esetben is a királyi s illetőleg báni táblához történik: a megyék a hivatalnokok számát e tekintetben, mennyire szükséges, a ministerium beleegyezésével szaporíthatják, s átalában részletes intézkedéseket hozhatnak a megyei árvák dolgának mily alakbani kezelése iránt. XII. Törvényczikk. Az úrbéri megszüntetett magún úri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról. Az úrbéri mindennemű tartozások a IX-ik törvényczikk által megszüntetése következésében rendeltetik : 1. §. Hogy az országgyűlésnek berekesztése után megszűnendő úrbéri javadalmak igazságszerinti megbecsültetését 0 Felsége ministeriuma lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szol-