Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

358 1. §. A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi. 2. §. Ö Felsége a magán földesuraknak akénti kármentesítése iránt, hogy az eddigi úrbéri tartozásokkal felérő tökeérték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék , a legközelebbi országgyűlésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma által előterjesztetni. 3. §. Oly helyeken, hol eddig úrbéri rendezés vagy legelö-elkülönzés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik. 4. §. Az űri törvényhatóság megszüntetik; — ideiglenesen míg a törvénykiszolgáltatás átalánosan rendeztetni fog, azt, polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első bírósági hatóságu tanácsok nincsenek, a szolgabirák, — büntető és rendes folyamatu polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. 5. §. Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt urbériség volt kapcsolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések , a törvény további rendeletéig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene bírói eljárás űtján. X. Törvénycziklí. Az összesítésről, legelőelkülönözésről és faizásról. A IX. törvényczikk 3-ik §-ának folytában rendeltetik: 1. §. Oly helyeken, hol a földesúr és volt jobbágyai között a legelö-elkülönözés, illetőleg úrbéri rendezés, akár egyesség, akár úrbéri per űtján valóságosan és tettlegesen