Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

359 már végrehajtatott; az ekként megtörtént összesítés, illetőleg elkülönözés, többé fel nem bontathatik. 2. §. Oly helyeket illetőleg, melyekre nézve az összesítési vagy elkülönözési per a földesúr és volt jobbágyai között e törvény kihirdetése alkalmával végitélet által már be van ugyan fejezve, de ezen végitélet, még felsőbb vizsgálattól , vagy végrehajtástól függ, az összesítési vagy elkülönözési per felsőbb vizsgálata a királyi, és illetőleg báni tábla által történik, az eként végsöleg eldöntött perben pedig az Ítélet, vagy ha a kérdés a felek között egyesség útján intéztetett el, ezen egyesség az alispáni bíróság által végrehajtandó. 3. §. Oly összesítési, és illetőleg elkülönözési perek, melyek e törvény kihirdetésekor már folyamaiban vannak, de végitélet által még be nem fejeztettek, vagy a jelen törvény kihirdetése után czéloztatnak folyamatba tétetni, az alispáni bírósághoz tétetnek által, illetőleg ezen bíróság előtt lesznek indítandók; a barátságos egyesség megpróbálása az eljáró bírónak minden esetben szoros kötelessége levén. 4. §. Oly helyeken, hol a földesúrnak volt jobbágyai a faizást, makkoltalást, gubacsszedést, vagy bármely egyéb javadalmakat az úrbéri törvények korlátai között a földesúr erdejében gyakorolják, és e tekintetben különösen kihasított erdőrésszel ellátva nincsenek, a faizási haszonvételnek, úgyszintén a makkoltatási, gubacsszedési és egyéb javadalmaknak elkülönözve leendő gyakorlására, akár a földesúr, akár volt jobbágyai, pert az alispáni birószék előtt különösen indíthatnak ; mely eljárásban a felek között a barátságos egyességet mindenekelőtt megpróbálni az eljáró bírónak szintén szoros kötelességévé tétetik. 5. §. A 3-ik és 4-ik §-ban emiitett perek a megyei