Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

329 városába országgyűlésre egybehívta, s ezt a nemzet örömének legélénkebb kitörései között magyar nyelven nyitván meg, saját Felséges személyében vezérletté. Ennek következtében az ország és ahhoz kapcsolt részek Karai és Rétidéi a nádornak törvényes megválasztásán kivül nem késtek Ő Felsége iránti tántorithatlan hűségük^ s a haza iránti szent kötelességüknek érzetétől vezéreltetve, figyelmüket azokra fordítani, miket az összes magyar népnek jogban és érdekben egyesítése, — az ország törvényes önállása, — s függetlensége; a pragmatica sanctio által vele válhatlan kapcsolatban álló tartományok iránti törvényes viszonyai; — a nemzet alkotmányos életének, a kor igényei, s a körülmények sürgős volta által szükségelt kifejtése; s a szellemi erők és anyagi tehetség azon lelkesült összhangzásának ez alapokoni élénkítése halaszthatlanul megkívánt; melyben a felséges uralkodó ház s az ahhoz örök hűséggel ragaszkodó nemzet, a bizonytalan jövőnek minden eseményei között, rendíthetlen támaszukat találandják fel; s az eképen alkotott törvényczikkeket 0 Felségének alázatosan elibe terjesztették, esedezvén: hogy azokat elfogadni, királyi hatalmával jóváhagyni, s mind maga megtartani, mind pedig minden mások által is sét tétlenül megtartatni méltóztassék. 1. Törvénycziklc. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik. Elhunyt cs. kir. föherczeg József, Magyarország nádora, az isteni gondviselés változhatlan végzete által az élők sorából elszólítatván, az ország Rendéi nevének a maradék előtt is dicsőített felmutatása végett, 0 Felsége megegyezésének hozzájárultával elhatározták. l.§. József nádor azon ernyedetlen buzgalomért, melylyel