Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek
330 félszázadon kérésziül, nem ritkán nehéz körülmények között, a hazának ügyeit vezérlelte, a nemzet háláját teljes mértékben kiérdemelte. 2. §. A történetkönyv azon gyászlapjára, melyre mulandó éltének utolsó órája jegyezve van, az ország- Rendéi ezennel reá irják nevének a nemzet kebeléhen el nem múlható emlékezetét. 11. Törvényczilílí. Fenséges cs. kir, ausztriai föherczeg István Magyarország nádorává választatik. Ö cs. kir. és apostoli Felség-e ez országgyűlését nádorválasztás végett kegyelmes királyi meghívó levele által különösen is kitűzvén, miután a megüresedett nádori méltóságra kegyelmesen kijeleltek névsorát, királyi titkos pecsétével lepecsételve, idősb Majláth György országbírónak a kegy. kir. előadásokkal együtt állalnyujtani, s eképen az ország rendéi kívánságának és a törvény rendeletének eleget tenni kegyelmesen méltóztatott : az ország Rendéi 0 Felsége kegyelmes szine elöl tanácskozási termeikbe eltávozván, a kir. levélnek, mely a kijelöltek neveit magában foglalta, sértetlenhagyása mellett, tehát a kijelölés szokás szerinti kihirdetésének mellőzésével, cs. kir. ausztriai örökös föherczeg Istvánt, dicső emlékezetű cs. kir. ausztriai örökös föherczeg József nádorispánnak fiát, egyhangúlag és közös akarattal az ország nádorává elválasztották; nemcsak azért: hogy e választás által a fejedelem és ország közötti kölcsönös bizodalom, mely a közboldogság alapja, minél szorosabb kapcsolatok által megerősíttessék, és lehető nehéz időkben a koronás fejedelem előtt minél hathatósb közbenjárásra számot tarthassanak; hanem különösen azért is, mert fényes lelki tehetségei és a magyar nemzet