Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

321 4- ér. Ugyanezt mondhatni méginkább a kormányzási rendszerről, mely habár a központosítási s tartományi rendszer túlzásaitól egyaránt ment levén, egy kitűnő igazgatásnak számos elemeit foglalja magában; mégis az idők lefolyta alatt elharapódzott több rendbeli hiányoks visszaéléseknél fogva, a törvényhozó- s végrehajtó-hatalom gyakorlatának javítására irányzott intézkedések által, az ujkor változott körülményeihez idomítandó; ellenkező esetben az ország kellő igazgatása nemcsak fölötte nehézzé, hanem tekintettel az állodalom végczéljai létesítésére majd nem lehetetlenné válván c). — 5- ör. Ezen változások szüksége különösen a megyék, városok, kerületek belszerkezetére, szóval a helyhatósági élet szervére nézve szembetűnő, melyeknek rendszere habár alapelveiben legüdvösebb hatású, mégis több visszaélések- s kinövéseknél fogva leginkább a vesztegetések elterjedése által tetemesen megrémültetvén, a törvényhozó-test mielébbi intézkedéseit sürgelöleg igényli d). — rog nagyobb része azon munkáknak, melyek legújabban kiadattak, s egyszersmind a nyilvános politikai újságoknak is a pedig hol kedv ezöbb, hol kevésbbé kedvező sük érrel. — V. ö. Virozsil: J. Publ. Hung. Spec. VI. Introd. C. IV. pag. 18—26. 4. c) Egyhangúlag megvallják ezt nemcsak külföldi, hanem hazai íróink is, s pedig olyanok, kik nem kevésbbé születésükre nézve, mint saját érdemeik s valódi hazafiúi szeretetökre nézve igen kitűnők, mint gróf Széchenyi István, Cziráky, Dess e w f f y Aurél s Emil, M a j 1 á t h, L a m b e r g, báró Vesselényi, b. Eötvös, Mednyánszky s mások. d) Bizonyítják ezt leginkább az országgyűléseken az o r s z á g o s karok s rendek által előadott mindennemű kérelmek s ki Van a tok, 21