Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

322 6- or. Minthogy a legbölcsebb törvények hatása is leginkább azok szoros megtartásától, ez pedig a nép müveltsége- s erkölcsiségétől föltételeztetik; ez utóbbiak pedig az ifjúság józan nevelésén s oktatásán gyökereznek: természetesen a közvélemény a népnevelés előmozdítását s a nép vallási, szellemi s erkölcsi művelődését, mint az emberiség közboldogsága legbiztosabb alapját, minden kitelhető szorgalommal s iparkodással, főleg az ifjúság kiképzése, a tudományok s művészetek ápolása s gyám o 1 i t á s a által létesítendőnek követeli e). —• Végre: 7- er: Minthogy mind ezek, mind a hon-boldogság egyéb eszközeinek életbe léptetése s alkalmazása, a teendők lényeges föltételeül elegendő alapértéket kívánnak; az ország jövedelem forrásai pedig az eddigi rendszernél fogva, a mostani körülményekben a haza szükségei födözésére elégtelenné váltak: az ország-lakosok összehangzó kívánságaihoz képest, a törvényhozó-test fő gondjai közé tartozik a közjövedelmeket egy uj pénzügyi rendszer törvényszerű megalapítása által szaporitni; nehogy a haza felvirágzására s a nemzeti jólét öregbítésére irányzott legczélszerübb tervezetek, anyagi eszközök hiánya miatt •—• mint már gyakrabban sőt még maguk az utolsó országgyűlésen előadott királyi előadások is, melyek az országgyülések, ítélőszékek, kerületek, vármegyék, s városok jobb elrendezését tűzik ki tárgyalásul — eredménytelenül. e) Az igazi kiképezésnek, művészetek- s tudományoknak, úgyszintén a nyilvános nevelés nek s t a n i t á s nak ügyét az egész emberiségre nézve majd minden nemzetek jelesebb írói hevesen felkarolták; Magyarországban a nemzeti nevelésre nézve nyilvános tettekből s újságokból eléggé ismeretesek az ország lakosainak legújabb hő kívánalmai. —