Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Előismeretek. Magyarország eredete, területe s lakosai

A magyar nyilvánjognak Előismeretei. Magyarország eredetéről, földterületéről, s lakosairól. I. Fejezet. Magyarország eredete s alkotmánya viszontagságai. c. §. • Magyarország történeti eredete. Azon tartományok, melyek jelenleg Magyarország alkotó részeit képezik a), a középkor elején történt népköltözés korában, részint a rómaiak, részint más nemzetek birtokában voltak b); a 4-ik század vége felé az Ázsiáa) A közönséges vagy természeti nyilván jog az álladalom eszméjét az ész eleveiböl általában kifejtvén, a tételes nyilvánjogban ezen elvek valamely meghatározott ország intézvényeire alkalmaztatnak s innen az utóbbinak az illető ország s nemzet történetéből kell kiindulni, s ennek alapján sarkallani. L. Buchholz über den histor. Standpunkt stb. Journal für Deutschland 1817. czimii folyóiratában és Pölitz Staatswiss. I. 371. Die geschichtliche Grundlage der Staatsorganisation. Leipz. 1827. 8. A régi Pannonia s Dáczia tartományai, melyek Magyarország mai területét jobbadán képezik, a Rómaiakról a Hunnokra, ezektől a Gothok-, Gepidák- Avarokra, majd Frankok- Bolgárok- s Morva-Szlávokra, végre a IX. század végefelé a Magyarnemzetre szálltak; mint Fejérnek: R e g n i per Hungaros in Europa st a biliti rationes disquisitae. Budae 1845. czimii munkájából és a honi történetek egyéb íróinak vizsgálódásaiból kiviláglik.