Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

312 által szorosabb barátságos viszonyok létesülvén, a netalán eredhető veszélyek végkép elenyésztek h). — De annál nagyobbak fenyegeték a hazát 5-ör. A Török-birodalom részéről, melynek hatalma Konstantinápoly bevétele s a görög császárság feldulása után nem csak Magyarországnak, hanem az összes nyugati kereszténységnek félelmessé vált. — Tapasztalá honunk ezen rettentő ellenség hatalom-súlyát a nikápolyi, várnai s mohácsi csaták rémületes vészthozó körülményiben, minélfogva nem csak melléktartományinak nagyobb részétől megfosztatva lön, hanem az any aor szá g nevezetes része másfél századig az Ozmanok járma alatt volt kénytelen nyögni i; a nélkül azonban, hogy ezen minden jogczímet nélkülöző egyedül fegyveres hódításokon alapuló, s a hadszerencse kedvezőbb fordulatával a XVII. s XVIII. században megszüntetett tettleges viszonyokból, az ország függetlenségére káros következtetéseket vonni lehetne, világosan kitünik: miszerint Magyarhonnak poh) Magyar országnak a Velenczei-köztársasággali külviszonyait bővebben magyarázza Daru: Hist. de la Rep. de Venise 7. köt. Páris. 1819. —B. Hormayr s Mednyánszky: Hist. Taschenb. 7 Jahrg. 1826. — Simon de Sismondi: Hist. de Rep. ital. Páris 1818. 11. Vol. 8. — Muratori: Annal. ital. Ven. 1750. 9. Vol. — L e n g y e 1 országgali külviszonyait pedig Dlugoss: Hist. Poloniae L. L. 13. Lipcsében 1711. 12. Vol. 2. — Lengnich: Jus pub. regni Poloniae. — M. Cromeri: Polonia L. L. 30. Basil. 1555 fol. — Rulhieres, Ferrand, Wagner, Level stb. történeti munkáikban. i Magyarországnak ezen lassankint hanyatló időszakára nézve emlitést érdemelnek több honi s külföldi leginkább pedig egykorú irók u. m. Bonfin, Sambuk, Verantz, Varda Péter, Brodericus, Herberstein s mások. — V. ö. Virozsil: J. P. H. Spec. sing. I. Cap. IV—IX. pag. 22—37. 4.