Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

813 litikai függetlenség-e az ausztriai tartományokkal történt egyesüléséig sértetlenül maradt. — 86. §. Az ausztriai tartományokkal történt egyesülése óta korunkig. Hogy Magyarország a szomszéd Ausztria- s Csehországgal már a vegyes házakból származott királyok korszakában politikai összeköttetésben volt, a történet tanusága által kétségen kivül helyeztetik. — így Albert Erzsébetnek Zsigmond leányának férje alatt, Magyarhon az emlitett tartományokkal legelőször összeköttetvén, ezen viszony A1 b er t s utószületett László halála után ismét megszűnt; hasonló viszonyok léteztek C s e h h o n n a 1 is II. U1 á s z 1 ó s fia II. Lajos korában, kiknek valamint Hollós Mátyás kormánya alatt is, az ausztriai fejedelmekkel több házasságivédsöt trónörökösödési-szerzödvények köttettek, melyek azonban a rendek tudta s megegyezése nélkül keletkezvén, valamint a leányágnak örökösödési joga a) is több nyomós ellenvetéseknek volt kitéve, mig I. Ferdinánd törvényes megválaSZti) Magyarország nyilvánjogában azon hires vita, hogy: vájjon a Magyarországban uralkodó Árpádok alatt férfi- nö- vagy kevert-örökösödési rendszer divatozott-e, vagy nem? mely ekkorig a legtudósabb férfiak által minden részről legnagyobb tűzzel megvitattatott, Ítéletünk szerint mindörökre bevégeztetett azon jeles munka által, melynek czíme: Disquisitio hist. de modo consequendi summum impérium in Hungária cum mantissa diploinatum. Budae 1820. — s pedig oly pontosan, hogy csudálkoznunk lehet: miként hazánk történelében több jeles férfiak u. m. Kollár, Cornides, Benczúr, Fessler, La kies, s ezeknek követői e tárgyban az ausztriai i r ó k előítéletében részt vesznek, melyeket azonban az előbb említeti tudós vitának nagy méltóságú szerzője több egykorú irók véleménye szerint m e ggyözhetlenül eloszlatott.