Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

311 3- or. A görög-bizanti császárok közöl többen főleg a XII. században a sz. korona jogaihoz tartozó külön részek elszakasztása végett, véd- és felsőbbségi viszonyok ürügye alatt az ország önállása ellen irányzott törekvéseik által, annak függetlenségét megingatni kisérlék, de süker nélkül; mert a konstantinápolyi udvar ezen ármányos működései már ekkoriban czélt nem érvén, később a Görög-birodalom felfordulásával önyként e 1 enyésztek g). 4- er. A Velenczei-köztársaság s Lengyelország részéről, melyekkel honunk öt század lefolyta alatt szüntelen összeköttetésben, gyakrabban véres harczokban állott, kivevén Dalmát- Halics- Lodomérországok, s a XVI. szepesi város veszteségét, — Magyarország politikai önállása veszélyeztetve nem lön, sőt később a velenczeiekkel a Törökök ellen kötött védszövétségek, a Lengyelekkel pedig az anjoúi s jagellói királyok alatt történt ideiglenes egyesülés császár a mi Urunk, s hogy mi neki igen I e vagy unk kötelezve; hisszük azonhan, hogy senki sincs a Római- birodalomban, ki ne tudná jól: miszerint mi neki csak Csehország s a Választóság részéről vagyunk lekötelezve, nem pedig más részről is, kit mi Csehország részéről elismerünk, mint Urat, s mindenkor is azon leszünk, hogy soha senki se állíthassa ez országban 0 Felségének általunki megsértését. — Azonban Magyarország részéről, mely mindenkor szabad o r s z á gkint állt fenn s mely a Római-birodalommal soha semmi közösségben nem volt, ámbár méltóságára nézve fölebbvalónak ismerjük a császárt, birtokra nézve azonban mindenkor hozzá hasonlónak véljük lenni magunkat. " — Miksának pedig második nyilatkozata a birodalom rendeihez 1566. a Benczúr által kiadott miiben meg van. g) Kitűnő adatok találtatnak Magyarországnak a bizanti birodalommali külviszonyaira nézve B. Hormayrs Mednyánszky: Hist. Taschenbuch Jahrg. 6. 1825. — Bővebb adatokat pedig a bizanti udvar története saját kútfőiből lehet meríteni. — Du Fresne: Hist. Bízant. 1680. — Le Beau, Gibbon, Schritter, R ü h s. —