Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

14 2- or. A király vagy országos rendek jogviszonyai, távol minden hízelgéstől vagy ellenzéki vakbuzgóságtól részrehajlatlanul tárgyalandók és eredeti kútforr á s i n k b ó 1 származlatandók a). 3- or. Minden jogismeret a szeretett hon valódi jólétének s boldogságának öregbitésére, s előmozdítására irányzandó b). A magyar nyilvánjog felosztása ezen tanulmány fogalmából s tárgyaiból önkényt folyik. Az országnak t. i. a 1kotmányi s közigazgatási rendszere az alaptörvényekből s egyéb honi forrásokból megfejtendő levén, eredetének, földterületének s lakosainak ismeretét röviden előrebocsátva (vagy a honi történelemből, vagy pedig különös statistikából feltéve), két részre osztandó: melyeknek elseje az ország alkotmányát, másodika pedig közigazgatási rendszerét törvényes szempontból tekintve tárgyalja. — Végül Magyarországnak a külnemzetek iránti jog- és politikai viszonyai (az ugy nevezett külső, nyilvánjog) az egész magyar nyilvánjognak rövid át nézetével együtt a toldalékban adatnak elő. időkben, a többek közt sok minden részről s különféle szellemben és érdemmel megvitatott magyar nyilván jogi tárgyakat lelhetni. o) Hogy ezen figyelmeztetés a magyar nyilván jogban nagy fontosságu, azt nem tagadhatja senki, a ki előtt mind az udvar és magyar nemesség, mind pedig az ezek felekezetei közt századoktól fogva fennforgott legveszélyesb pártviszályok, s mind a két részrőli tulcsapongások s gyakran elkövetett bűnök (mert többnyire Iliacos intra muros peccatur et extra) a történetből ismeretesek. ó) Azt, hogy az igazi honszeretet — véghez vitt jeles tények, a közjóért a haza oltárán letett áldozatok, vagy legalább felvállalt kötelességek pontos teljesítése, nem pedig fennhéjázó szavak s magát mutogatás után mérendő: honpolgáraink szelleméhez alkalmazva, jelesen nyilvánítja a többi közt Széchényi István gróf fennemlitett Hitel czimü munkájában, 15. s következő lapokon.