Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

310 miszerint: az emlitett levélnek meghamisítása kétségen kivül van helyezve, más részről a kérdéses jogigények soha királyainktól elismerve, vagy a pápák által foganatosítva nem levén, Magyarország s a római sz. szék közt soha más jogviszonyok nem léteztek, se jelenleg nem léteznek, mint a melyek az egyházi főnökség jogából folyván, lelki, vallási s egyházi ügyekre vonatkoznak, s ennélfogva apostoli királyaink s a sz. korona politikai függetlenségére legkissebb befolyással sem lehetnek e). 2-or. A római német-császárok felsöbbségót némelyek főkép német irók részint a középkor átalános véleményéből, részint Péter király hódolásából, részint szövetséges s fegyveres meghoditásokból akarák következtetni; de állodalmi vagy hűbéri hódolás nyomai a történetben elő nem fordulván, s Péternek emlitett cselekvénye több hiányainál fogva jogos eredményeket nem szülhetvén, Hollós Mátyásnak 1481. évben IV. F r i d r i k császárhoz intézett s Miksa királynak a német birodalmi rendek színe előtt történt, és semmi ellenmondásra nem talált nyilatkozataik Magyarország önállását, saRómai-birodalom felsöbbségétöli függetlenségét még akkor is kétségkívül helyeznék, ha ezen kérdésnek vitatása a Római-birodalom 1806. évben történt megszűnte által fölöslegessé nem vált volna f). e) Ezen bullának Kergelich állal fejtegetett történetét bővebben előadja Kollár: Opusc. de origine ac usu perpetuo potestatis legislativae et Cap. 14. et ultra. — VII. Gergelynek pedig azon követeléseit, melyeket Salamon s Geiza Magyar királyokhoz irt levelében előterjeszt, a többek közt ugyan ezen levélhÖl előhozzák Kollár, Pray, Révay s mások. f) Korvin Mátyásnak IV. Fridrik császárhoz intézett levelében tettnyilatkozata a többi közt igy hangzik: „A.z íratott nekünk, hogy Fridrik