Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

288 Hatásköre kizárólag a közjavak s jövedelmek kezelésére szorítkozik, e szerint: a koronái s kamrai uradalmakat földesúri hatalommal igazgatja; a sz. kir. városok gazdászali ügyei fölött őrködik; s a netalán előforduló hiányok s visszaélések megszüntetésére 0 Felsége jóváhagyásával biztosságokat nevez (1715: 64. ); a kamrai jószágok adományzásába, nem azonban az uj adományi levelek kiadásába véleményezésével befoly (1715: 18. 1741: 19. ); a kir. haszonvételek, kincsleti járandóságok, szóval a kincstár minden forrásainak czélszerü rendeltetéseknek megfelelő kezelésére ügyel, s csempészkedési esetekben birói hatalmat gyakorol (1715: 15. ); mivel pedig a koronái s kamrai javak tekintetéből törvényt állani köteles: tanácsosai között a királyi igazgató és sz. korona ügyésze (c a u s a r u m r e g a 1 i u m d i r e c t o r el s. reg ni coronae fiscalis) foglal helyet, kinek hivatásához kiválólag a sz. korona valóságos s várandó jogainak fenntartása s védelmezése tartozik. — 81. §. Az udv. kamrának alárendelt hivatalok. Az udv. kamra igazgatása alatt állanak: 1 -ör. A bányahivatalok gazdászati tekintetben, nevezetesen: az alsó -magyar-országi föbánya grófság Selmeczen ít), a föbánya gróf (Supremus Camergrafius), s hét szövetséges bányaváros kir. biztosának elnöklete alatt, melynek köréhez a selmeczi a) Azonban a selmeczi fökamrai g r ó f s á g minden más bányászati hivatalokkal Magyarországban, csak részben van alávetve a m agyar udv. kamrának, minthogy az ásvány ügyek technikai igazgatását illetőleg, közvetlen a királytól s annak császári udvari kamarája tói függnek. —