Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

289 kerülethez tartozó bánya s pénzverő hivatalok, a körmöczi s besztercze-bányai bánya-kamrák, s több bánya-urodalmak igazgatása számittatik; illető kerületeikben hasonló hatósággal birnak: a szomolnoki felsőmagyarországi s nagy-bányai f öbánya-felügyelőségek, s az oravitzai, bánsági bányaigazgatás minden a bányászat- s pénzveréshez tartozó ügyekre nézve (1791: 22. ). 2- or. A kir. ügyigazgatóság alárendelt ügyigazgatósági, urodalmi s bánya kamrai ügyészeivel s a királyi kincslet ügyvédeivel. 3- or. A kir. vízi- s építészeti föigazgatóság, gazdászati s kamrai építményekre nézve 6). 4- er. A királyi erdészeti felügyelőség Budán. 5- ör. A kir. kamrai névszerint: temesi, marmarosi, szepesi, kassai, zágrábi, zombori igazgatóságok, alárendelt gazdasági s erdészeti személyzetökkel. 6- or. A koronai s kamrai urodalmak főtiszt— ségei névszerint: az óbudai, visegrádi, diósgyőri, 6) Ezen 1771-ben szervezett víz-épitészeti igazgatóság a hajózási osztályokkal együtt, a hazára nézve, mely minden részről annyi viz által öntöztetik, igen fontos. — De minthogy hatásköre igen tágas, söt minekutána 1836. s 1840. évben a Duna s más hazai folyatnak szabályozására kinevezett országos küldöttség előterjesztése szerint, hatásköre még tágasabbra lenne kiterjesztendő: az eddigieknél sokkal nagyobb pártfogást és segedelmeket látszik kívánni. — A közigazgatás ez ága előmozdítása iránti jó akaratát a kormánynak a többi között nyilvánítja a m. k. helytartótanács kebelében ujonan alapított külön osztály is, mely egyedül az országban előforduló mindennemű k ö z 1 e k e d é si eszközök elömozditása s kormányzására rendeltetett, melynek igazgatása az ország közörömére gróf Széchenyi Istvánra bízatott, ki a közigazgatás e részében nem csak legjártasabb, hanem legérdemesebb férfiú is. 19