Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
II. Rész. Az ország kormányzása
287 14. ); később egy e czélra rendszerezett kormány-testületre, az udvari kamarára a) szállott, mely elnökén kivül, kinek világi rendünek kell lenni s kir. kincstárnok czímét viseli (1608: 5. k. e. 1681: 14. ) két alelnökből, kiknek elseje helytartósági tanácsos, több tanácsosok, titoknokok, fogalmazók, a számvevő, irat, levéltári, iktató, kiadó s pénztári hivatalok elöljárói- s tisztviselőiből alakul, törvényeink szellemében minden más kormánytestülettöl független levén, közös tárgyalású kérdésekben a bécsi közönséges udvari kamrával, a helytartótanács- vagy főhadi kormányszékkel levelez (1608: 5. 1609: 21. 1655: 11. 1715: 18. 1723: 16. 1741: 14. ). a) I. Ferdinánd alatt 1531. évben alapíttatott a magyar királyi udvari kamara, eredetére nézve történettani s politikai ismereteket nyujt egy a császári bécsi könyvtárban létező törvénykönyv (codex) ily czím alatt: Mátyás császár s magyar király viselt dolgai. Későbbi változásait ez udvari hivatalnak szintén egy codex adja elő, mely a magyar muzeumban látható ily czím alatt: A m. kir. udv. kamara állapota a XVI. században. — A többi közt azon udvari utasitás, mely 1569: 75-ik czikkben adatott a kamara főnökének s tanácsosainak, alapúi szolgált azon udvari utasításoknak is, melyek később II. Károly s Mária Terézia által bocsátattak ki. — Különben pedig e n. m. hivatal I-ső Ferdinánd alatt (ki első választá el a k i n c s t á r n o k ságot a t á r n o k ságtól) Pozsony ban alapíttatott, — s a későbbi királyok különösen M á r i a T erézia által (ki e czélból fényes épületet a jelenlegi országházat állíttatta fel) meg ujittatván, II. Jósef által 1784-ben Budára tétetett által s ott a m. k. helytartótanácscsal egy elnök elnöklete alatt összekapcsoltatott, de II. Leopold által ismét elválasztatott attól, budai széke azonban jelen korunkig meghagyatván. — Egybe van itt vele kapcsolva a kir. kamrai levéltár (de nem az országos, melynek gondviselése egyenesen a n ád o r t illeti), melyben a sz. koronát érdeklő legrégibb s legérdekesb oklevelek őriztetnek, s a mely, igazgatójának, valamint a királyi ügyek igazgatójának is mindenkor kamarai tanácsosnak kell lenni. — L. Schwartner, Fényes: Magyarország statistikájában. — Valódi állását e kamarának úgyszintén a többi dicasteriutn oknak is, s különféle kebelbéli hivatal osztályait, jól előadja az országos scheinatismus.
