Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

286 mezés- és szállásolásból származó lerhek (d eperditák), s annakelötte a zsidók türelmi adója, mely azonban egy átalános összeg lefizetése ntán jelenleg már örökre megszűnt. — 3-or. A rendkívüli adózások, melyek ez ország kiváltságos osztályaitól rendkívüli események alkalmával, segedelmezések, önkénytes ajánlatok, tisztelet-díjak czíme alatt részint készpénzben, részint termesztményekben a hazának szenteltetnek. A} Az országos pénztár d), mely a nádor felügyelése alatt a honosítási díjakból alakul, a nemzeti múzeum, színház, Ludovicea nevü hadi akadémia s a hadfölkelés pénzértékét is kezeli. B) Közalapítványi úgymint vallási, tudományos, egyetemi-tanulmányi javak s jövedelmek, melyek a helytartóság igazgatása alatt állanak. —Végre C) Az uralkodó család magánbirtokai (hona p a t r i m o n i al i a), melyekhez a holicsi, sasvári, s ráczkevei uradalom tartozik. — 80. §. A magyar kir. udvari kamara. A királyi javak s jövedelmek igazgatása hajdan a fötárnokmester hivatalköréhez tartozott (1514: 68. 1526: 4. 5. 7. 1547: 9. 1606: 5. 1609: 21. 1618: 15. 1681: d) Ez országos pénztár^ melynek egyedüli jövedelem-forrását majdnem csak a honositási t a k s á k teszik, a napról napra növekedő költségek födözésére elégtelen levén, bővebb jövedelem-forrást tesz szükségessé, a melyekből az 1843. évben lartott országgyűlésen tétetett királyi elöterjeszlvények 8-ik ponlja szerint, egyszersmind az országos küldöttségekre fordított kiadások is 498, 000 pfrt. összegben megtérítendők lennének.