Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

281 Egyébiránt — bár ki mit mondjon ez iránt, annyi bizonyos: hogy ezen a magyarországi törvény- és Ítélőszéke k n é 1 századok óta b) szokásban levő eljárásmód sokféle kétely éknek, nehézségeknek és tekervényességeknek van alávetve. —Már a magyar jog természeténél c) fogva, valamint atörvényszüneti napok d) sokasága ós a jogorvoslatok e) tetemes száma 6) Hogy a magyarok e honba bevándorlásuk után rövid idö múlva alkotott törvények által az igazság kiszolgáltatásának is első alapját vetették, ezt következőleg tanúsítja Béla k. névtelen jegyzője már id. munkája 40. fejezetében: „Dnx Árpad et sui milites adepta victoria (de Sala no) hinc egressi venerunt usque ad stagnum quod dicitur Curtueltou, et manserunt ibi juxta sylvam gemelseu 34. diebus et in illo loco dux et sui milites ordinaverunt omnes consvetudinarias leges, et omnia jura ejus; qualiter servirent duci et priinatibus suis, vei qualiter judicium facér ent pro quolibet crimine comisso. Et locum illum, ubi omnia haec fuerunt ordináta, Hungari juxta suum idioma nominaverunt scerii (szerrendszer stb. ) eo quod ibi ordinatuin fuerit totum negotium regni" etc. — Ugyanezt erősiti Constantín. Porpbyr. (De admin. imp. c. 40. ) mondván: „Habent autem (Hungari) primum ducem exercitus, principem e prosapia Árpad, cum quo alii duo Gylas et Garchan, qui j u d i c u m vices obtinent, sunt que Gylas et Carchan non nomina propria sed dignitates, quemadniodum et Gylas, quae tamen major est quam Carchan. " Y. ö. Thurocz: Chron. I. 10. — Verböcz: I: 3. — Anon: Hist. c. 14. 40. 41. 46. 47. etc. — S c h w a r d t n e r, stb. c) A régi magyar alkotmány természetéből ismeretes: hogy, az ősi jószágok (bona avitica) rendszerint elidegenithetlenek, hogy minden hagyomány az örökösök közt egyenlően elosztatik stb. miből sokféle s hosszas perek, mint: ad rectificationem divisionis, ad nova m divisionem, ad invalídationem fassionum, pignoruni etc. keletkeztek. d) A t ö r v é n y - s z íi n e t vagy törvénykezési ü n e p e k (f e r i a e j u d i c i a 1 e s vagy j u r i s t i t i a) vagy rendkívüliek, mint hadfölkelés vagy országgyűlés idejekor, vagy rendesek, melyek évenkint négyszer a törvényszakok eltelte után fordulnak elő. e) Ezen jogorvoslatok a magyar jogban számosak és különfélék, úgymint : p e r 1 e t é t e 1 , ü g y v é d-v isszahivás, i t é 1 e t-t i 1 t á s , ellenállás, visszaűz és, fölebbvitel, ujitás, hirói parancsolatok