Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

282 következtében (noha azokat mind alaptalanoknak állítani nem lehet) szerfelett lassú, és minthogy ezek a b i r ó i ö n k é n y n e k tág mezőt nyujtanak, az újabb kornak helyesebb igazság-szolgáltatási elveivel alig egyeztethetők meg. Minélfogva nem is csodálkozhatunk, hogy már II. J ó s e f alatt 1785-ben új i g a z s á g-s zolgáltatási rend hozatott be; halála után azonban ez csakhamar eltöröltetvén, a hazai törvényhozás saját kezébe vette az igazság kiszolgáltatás mind polgári mind büntető részének javítását, — mint azt az ügyvédek számára 1804-ben megjelent utasitáson kivül, az 1791-ki, 1825-ki, 1840-ki országgyüléseken több országos küldöttség által elkészített javallatok, és számos országgyülési törvények, mint az 1791: 42. 43. 1792: 16. 1807: 9. 10. 11. és 13. t. cz. stb. eléggé tanúsítják. — Hogy mindazon által ezen kísérletek óhajtott czélhoz eddigelé nem vezettek s foganattal nem bírtak, a jogtudósok eziránt támasztott számos panaszaiból, valamint nyíltan és világosan mai időig kifejezett jámbor k i v á n a t a i kb ó 1 elegendőn kitetszik. — Negyedik czikk. Az ország közgazdászati rendszere. 79. §. A királyi kincstár ismerete s forrásai. A királyi kincstár, kamara vagy kincs 1 et stb. — melyek többnyire minden törvénykezésben hasznosak, sót szükségesek is; de azoknak a magyar jogban előforduló szerfölött nagy számuk károsnak tartatik.