Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

278 székéknek szerkezete is, melyekre nézve legfelsőbb folyaraodású bíróság a karlovitzi érsek elnöklete alatt két pü-spök- két föesperes- (protobresbyter) két szerzetes fönök-(archimandrita)s két áldozó papból álló érseki ítélőszék, mely a keleti egyház szabályai, s a görög vallásra vonatkozó szabályrendeletek szerint d) hozza ítéleteit. — Ide tartoznak továbbá XII. A katonai törvényszékek e), melyek a rendes katonaság számára a hadi törvények szerint szolgáltatják az igazságot; névszerint az ezredi ítélőszék, mely az ezredes elnöksége alatt két tiszt- s az értesítő szavazattal bíró hadügyészböl, büntető pörökben azonban 14, kivétel gyanánt 8 minden rangú katonai egyénből áll; illetőségéhez az ezredes kivételével az ezred minden tagja tartozik; valamely ezred vagy katonai testülethez nem tartozó hadi személyekre nézve a büntető hatalmat a föhadi kormányzó gyakorolja; polgári ügyek pedig, valamint az ezredesek s tábornokokéi is a kirendelt hadi törvényszékek (judicium delegatum militare) illetőségéhez tartoznak, melyeken a főhadi kormányzó elnökösködik, s egy vezérőrnagy, 1 ezredes, 2 előadó hadügy véd vesznek részt; a fölebbvitel polgári ügyekben a katonai főtörvénytörvényei 1279. IV-ik László alatt, továbbá a forró viz s tüzes vas általi isten-itéletek (o r d a 1 i a), melyek a nagyváradi templom sekrestyéjében találtattak. L. Torkos J. De ferri candentis ordalio. — d) Ezen szabály-rendeletek következők: az ó- és ujszövetség törvénykönyve, apostoli kánonok, VII. közönséges és IX. részeletes zsinat végzeményei, — továbbá azon sz. atyák iratai, kk a trullani zsinat II. canonában előszámláltatnak, s végül az u. n. K or m c s aj a knigá (kormányoskönyv, szabálykönyv), mely a görög. n. egy. egyházi jog forrásait kivonatilag tartalmazza. c) A katonai törvénykezésről bővebben értekeznek: B e r gmayer, Stefancics, Wessely, Wolfs mások.